A konténerekre gondolva leggyakrabban a hulladéktároló, hétköznapi nevén sittes konténerekre asszociálunk. A mi profilunkat is az úgynevezett láncos, és a multiliftes konténerek teszik ki. De tisztában vagyunk azzal, hogy számtalan konténer megoldás létezik. Az egyik legelképesztőbb számunkra a Microsoft Corporation a világ egyik legnagyobb szoftvervállalatának óceánalatti konténertartály projektje. A Microsoft a tengeralattjárók technológiáját használja fel arra, hogy olyan önellátó víz alatti adatközpontokat dolgozzon ki, amelyek villámgyors felhőszolgáltatásokat tudnak nyújtani a tengerparti városokban. 

Két év után elkönyvelt siker

A Microsoft Project Natick csapata 2018 tavaszán 117 láb (mintegy 35 méter) mélyre eresztette le a konténertartályban tárolt adatközpontját a skót Orkney-szigetek mellett. Az azóta eltelt két évben a csapat tagjai folyamatosan figyelték és tesztelték az adatközpont szervereinek teljesítményét és megbízhatóságát.

A Northern Isles adatközpontot tartalmazó konténert a nyár elején emelték ki a tengerből, és egyelőre elégedettnek tűnnek a kísérlet eredményeivel. A Microsoft szakértői úgy vélik, hogy a vízalatti adatközpontok koncepciója megvalósítható, valamint logisztikai, környezeti és gazdasági szempontból is praktikus megoldás.

Miért?

Mert a szakértők úgy számoltak, hogy  egy hermetikusan lezárt, az óceán fenekére leeresztett konténertartály biztonságába rejtett adatközpont sokkal kevesebb olyan behatással találkozhat, amit meghibásodást okozhat. Például a szárazföldön az oxigén és a páratartalom  folyamatos korróziót okoz az adatközpontokban, nehéz a megfelelő hőmérsékletet állandóan tartani, hogy ne melegedjenek túl a gépek, amelyek olyan meghibásodásokat okozhatnak, ami folyamatos emberi karbantartást kívánhat, márpedig az emberi hibafaktor is további problémákat szülhet. 

Ezek közül a legfontosabb a rendszerek hűtése, amit a tengerfenék állandó alacsony hőmérséklete biztosít. Ha nem kell túlmelegedéstől tartani, például nem kell olyan sűrűn alkatrészeket cserélni, leállítani egy-egy adatközpontot, olvasható a csapat beszámolójában.

A konténertartály tisztítása, algatlanítása. Fotó: Simon Douglas

Vissza a múltba

A kíséret nem véletlenül bukkant fel. A fenntarthatóság kérdése a Misrosoft esetén sem elhanyagolható, sőt.

A koncepciót potenciális módnak tekintették a part menti lakosság villámgyors felhőszolgáltatásának biztosítására és az energiatakarékosságra. A világ népességének több mint fele a tengerpart 120 mérföldes körzetében él. Ha az adatközpontokat víz alá helyeznék a tengerparti városok közelében, az adatok rövid távolságra lennének, ami gyors és gördülékeny internetes szörfözéshez, videó streaminghez és játékhoz vezetne. Ami a napról-napra egyre növekvő igényt tudná környezetebbarátibb módon eszközölni – tartja a Microsoft Project Natick csapata.

Arról, hogy márpedig a digitális szemét napról-napra növekszik, aminek további felhőt biztosító adatközpontokra van szüksége, mindannyiunknak kell, hogy legyen fogalma. Gondoljunk csak a személyes online lábnyomunkra, mennyiféle internetes oldalt, alkalmazást használunk, ahol  megannyi adatot tárolunk. Mennyi felesleges e-mailt örizgetünk, mennyi soha újra nem nézett fotót küldünk fel a felhőbe, hányféle alkalmazást használunk, vagyunk tagja közösségi oldalaknak. Ugye?

A tengerből kiemelt konténertartály

Az összesen 864 szervergépet és a hűtésükhöz szükséges infrastruktúrát tartalmazó konténertartály belsejét eredetileg nitrogén gázzal töltötték meg, jelenleg pedig a belőle vett mintákon azt vizsgálják, hogy a kábelekből és más szerelvényekből felszabaduló gázok, hogyan befolyásolják ezt a kedvezőnek tartható környezetet. Ugyancsak vizsgálják a szerverek elromlott alkatrészeit is, hogy jobban értsék, milyen típusú meghibásodásokra lehet számítani az ilyen rendhagyó körülmények között. Ami viszont már azonnali eredményt mutat, hogy a tenger alatti speciális környezetben nyolcszor kevesebb spontán meghibásodást tapasztaltak, mint amennyire a hagyományos adatközpontokban számítani lehetne. Vagyis nyolcszor kevesebb emberi beavatkozásra van szükség, így csökkentve az emberi hibalehetőséget a javítás során.
https://www.youtube.com/watch?v=lBeepqQBpvU

Forrás: ITT és ITT
Szerző: Polgár Ágnes
Kép: Jonathan Banks

Pin It on Pinterest

Shares
Share This